A Szent Vér kegytemplom főbúcsúja:
Szeptember 14. Szent Kereszt felmagasztalása ünnepéhez legközelebb eső szombat, egyben egyházmegyei gyalogos zarándoklat."
Szent Mihály napi búcsú:
Szent Mihály napjához legközelebb eső szeptemberi vasárnap
Állandó Római katolikus főünnepek és ünnepek
| január 1. | Szűz Mária, Isten anyja (főünnep) |
| január 6. | Vízkereszt, Úrjelenés, Háromkirályok (főünnep) |
| február 2. | Gyertyaszentelő Boldogasszony |
| március 19. | Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep) |
| március 25. | Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep) |
| május 1. | József, a munkás |
| június 24. | Keresztelő Szent János (főünnep) |
| június 29. | Péter és Pál apostolok (főünnep) |
| július 2. | Sarlós Boldogasszony |
| augusztus 15. | Nagyboldogasszony (főünnep) |
| szeptember 8. | Kisboldogasszony |
| november 1. | Mindenszentek (főünnep) |
| november 2. | Halottak napja |
| december 8. | Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep) |
Magyar katolikus ünnepek
| május 30. | a Szent Jobb megtalálásának ünnepe |
| június 27. | Szent László napja |
| augusztus 20. | Szent István király (főünnep) |
| október 8. | Magyarok Nagyasszonya (főünnep) |
| november 5. | Szent Imre ünnepe |
| november 13. | A magyar szentek és boldogok ünnepe |
Mozgó ünnepek, melyek nem a Húsvéthoz kapcsolódnak:
| Urunk Megkeresztelkedése | A Vízkeresztet követő első vasárnap |
| Krisztus Király vasárnapja (főünnep) | az utolsó évközi vasárnapon, november végén |
| Advent 1. vasárnapja | november 27. és december 3. közötti vasárnap |
Mozgó ünnepek, melyek a Húsvéthoz kapcsolódnak:
|
Ünnep
|
Időpont Húsvéthoz képest (nap)
|
nap
|
|---|---|---|
| Húshagyókedd |
-47
|
kedd |
| Hamvazószerda |
-46
|
szerda |
| Nagyböjt 1. vasárnapja |
-42
|
vasárnap |
| Nagycsütörtök |
-3
|
csütörtök |
| Nagyszombat |
-1
|
szombat |
| Urunk mennybemenetele (Áldozócsütörtök, főünnep) |
39
|
csütörtök |
| Mária az egyház anyja |
50
|
hétfő |
| Szentháromság (főünnep) |
56
|
vasárnap |
| Úrnapja (főünnep) |
63
|
vasárnap |
| Jézus Szent Szíve (főünnep) |
68
|
péntek |
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
- Keresztelendők olaja
- Betegek kenete
- Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. ("A harangok Rómába mentek...”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
