Helyi egyházi ünnepeink:
  

Szent Vér búcsú

Egyházmegyei zarándoklat, eucharisztikus lelki nap

és gyalogos zarándoklat - Báta 2011. július 9.
 

Szent Vér búcsú: Rendszerint minden év júliusának első vasárnapján
                   
Szent Mihály napi búcsú: Szent Mihály napjához legközelebb eső szeptemberi vasárnap
   
Állandó Római katolikus főünnepek és ünnepek
 
január 1. Szűz Mária, Isten anyja (főünnep)
január 6. Vízkereszt, Úrjelenés, Háromkirályok (főünnep)
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
március 19. Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep)
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep)
május 1. József, a munkás
június 24. Keresztelő Szent János (főünnep)
június 29. Péter és Pál apostolok (főünnep)
július 2. Sarlós Boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (főünnep)
szeptember 8. Kisboldogasszony
november 1. Mindenszentek (főünnep)
november 2. Halottak napja 
december 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep)
  
Magyar katolikus ünnepek
  
május 30. a Szent Jobb megtalálásának ünnepe
június 27. Szent László napja
augusztus 20. Szent István király (főünnep)
október 8. Magyarok Nagyasszonya (főünnep)
november 5. Szent Imre ünnepe
november 13. A magyar szentek és boldogok ünnepe
  

Mozgó ünnepek, melyek nem a Húsvéthoz kapcsolódnak:
   
Urunk Megkeresztelkedése A Vízkeresztet követő első vasárnap
Krisztus Király vasárnapja (főünnep) az utolsó évközi vasárnapon, november végén
Advent 1. vasárnapja november 27. és december 3. közötti vasárnap
 
Mozgó ünnepek, melyek a Húsvéthoz kapcsolódnak:
 
Ünnep
Időpont Húsvéthoz képest (nap)
nap
Húshagyókedd 
-47
 kedd
Hamvazószerda
-46
 szerda
Nagyböjt 1. vasárnapja
-42
 vasárnap
Nagycsütörtök 
-3
 csütörtök
Nagyszombat 
-1
 szombat
Urunk mennybemenetele (Áldozócsütörtök, főünnep)
39
 csütörtök
Mária az egyház anyja
50
 hétfő
Szentháromság (főünnep)
56
 vasárnap
Úrnapja (főünnep)
63
 vasárnap
Jézus Szent Szíve (főünnep)
68
 péntek
Húsvétvasárnap dátumai
 
2007: április 8.
2008: március 23.
2009: április 12.
2010: április 4.
2011: április 24.
2012: április 8.
2013: március 31.
2014: április 20.
2015: április 5.
2016: március 27.
2017: április 16.
2018: április 1.
2019: április 21.
2020: április 12.
   
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
 

Virágvasárnap

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

 

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

  1. Keresztelendők olaja
  2. Betegek kenete
  3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. ("A harangok Rómába mentek...”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

 

Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

 

Nagyszombat

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.

Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

  1. Fényliturgia Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
  2. Igeliturgia Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.
  3. Keresztségi liturgia Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
  4. Eukarisztia liturgiája Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
  5. Körmenet Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel "hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.

 

Húsvétvasárnap

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
 
A húsvét időpontja
 

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a VI. században Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.